Otthon

Macskák, sárga buszok, sziklás partok és sok-sok nyúlhús: nagyon őszintén Málta szigetéről

Málta egészen különleges sziget. Valójában nem hasonlít egyik országhoz sem. Mediterrán, európai, de ugyanakkor már kicsit arabos is, nyakon öntve 200 évnyi brit fennhatósággal. Amivel biztosan találkozni fogunk az országban: erkélyek, macskák, az időjáráshoz képest túl sok ruhát magukon viselő máltaiak, sárga, ősrégi buszok, hangos jókedv és sok-sok alkohol.

Létezik ugyan a szigetországban is az a szabály, miszerint nem nagyon szabad alkoholt inni és vezetni egyszerre, arrafelé azonban ezt senki nem veszi annyira komolyan. (Ez persze csupán személyes tapasztalat, még véletlenül sem hivatalos álláspont!) Ahogy az autók fényezését, a sebességet, a záróvonalat és a közlekedési táblákat sem. Turistaként tehát csak a legbátrabbak béreljenek autót, nincs is rá oly módon berendezkedve az ország, mint mondjuk a Kanári-szigetek, ahol boldog-boldogtalan autózik. Máltán a turistáknak ott a sárga busz, ami ugyan kicsit hektikusan jár, a menetrend ott csak egy kiindulópontot, mely azért hagy némi mozgásteret a közlekedési szakembereknek. A buszmegálló is viszonylagos: a visszahúzódóbb észak-európai népek olykor nehezen szokják meg, hogy nem elég tüntetőleg kiállni a megállóba, az ott még semmit nem jelent. Máltán integetni kell a busznak ahhoz, hogy meg is álljon. De még ekkor sem lehetünk biztosak abban, hogy feljutunk rá.

Fotó: iStock.com/ZoltanGabor

Fotó: iStock.com/ZoltanGabor

Nem meglepő: Máltán az idő jó

S hogy mikor érdemes idelátogatni? Hát május és október között szinte végig jó az idő, az augusztussal azonban már vigyázzunk, addigra ugyanis annyira túlmelegszik a levegő és a tenger, hogy légkondi nélkül sehol sem fogjuk kibírni. A köztes időszakban, azaz késő ősszel. Kora tavasszal főként a szörfösök uralják a partokat, őket is jó nézni, de a vízbe rajtuk kívül nem merészkedik senki. Homokos tengerpartokat ne keressünk, egy van belőle, Golden Bay névre hallgat, s nyári időszakban konkrétan itt gyűlik össze az összes turista, aki éppen a szigeten van. Sziklás partokból viszont van szép számmal, gyakorlatilag az egész sziget egy hatalmas strand.

Amikor mi még kiskabátot hordunk, olyankor a helyiek még csizmát, bundát, sapkát, sálat, kesztyűt húznak, ami vicces először, de jobban belegondolva nyilván nekünk is megváltozna a hőérzetünk, ha országunkban az évi középhőmérséklet hirtelen 20 fok fölé emelkedne. Ez pont ugyanolyan, mint amikor mi hüledezünk márciusban a körúton papucsban flangáló brit turistákon, holott nekik a 15 fok már kánikula. Lényeg, a lényeg, jó időre számítsunk, laza öltözéket csomagoljunk.

Fotó: iStock.com/liseykina

Fotó: iStock.com/liseykina

Hogy jutunk oda?

Máltára közvetlen járattal is eljuthatunk egész jó áron, de aki szeret vadászni, és nem fél az átszállásoktól, annak feltétlenül ajánljuk, hogy nézegesse minél gyakrabban a repülőjegy-gyűjtő oldalakat, és állítsa be Bécset, Pozsonyt is, hiszen akár több tízezer forintot is spórolhatunk utasonként, s ezt az összeget a máltai gazdaság fellendítésére is költhetjük akár: éttermi szolgáltatások igénybevételével, bazári kütyük és spenótos-rikottás péksütemények megvásárlásával.

Mit együnk? Mit igyunk?

Ugyan Málta szigetei, mert három is van neki, első ránézésre kopár helynek tűnnek,  és valóban azok is, de ne gondoljuk, hogy nem terem meg itt minden, ami szem-szájnak ingere. Ha bírjuk az alkoholt nyaralás közben, feltétlenül kóstoljuk meg a helyi borokat (bizony, helyiek) és Málta sörét is. Egyik sem lesz a legfinomabb azok közül, amelyeket valaha kóstoltunk, de teljesen rendben vannak.

Kicsit sem meglepő módon az éttermek drágák, de mit is várunk egy olyan országtól, mely nagyobb részben a turizmusból él. Itt is él az az általános szabály: ha van rá lehetőségünk, menjünk a piacra, vásároljunk fillérekért helyi alapanyagokat, majd készítsük el az ételt mi magunk. Amúgy ha étterembe megyünk, a halakat vétek lenne kihagyni, emellett biztos találkozunk még az étlapokon nyúllal, ezt mustárosan szeretik elkészíteni.

Fotó: iStock.com/Freeartist

Fotó: iStock.com/Freeartist

Gozo és Comino

Hiába gondoljuk, hogy mivel ez egy kis sziget, a helyi lakosok unják már egymást és szívesen fedezik fel a nagyvilágot, azonban nagy általánosságban elmondható, hogy a máltai nem egy kimozdulós nép. Ha elutaznak, akkor a szomszédos Gozo vagy Comino szigeteket látogatják meg, s bármily hihetetlen, élnek Gozón olyanok, akik teljesen más nyelvet beszélnek, olyat,  amit a nagyszigetiek meg sem értenek.

Ugyanis negyed Budapestnyi Máltának természetesen nemcsak erős öntudata, parlamentje, uniós tagsága, de dacára a hosszú brit gyarmati létnek, vagy pont ezért, saját nyelve is van, mely kifejezetten arabos hatású. De ne ijedjünk meg, a szigeten mindenki beszél angolul és olaszul is, részbe ezért irigyeljük őket annyira, hiszen az anyatejjel szívnak magukba az anyanyelvükön kívül még két világnyelvet. Szerencsések. A brit uralom pedig nem csak a jobb oldali közlekedésben, a parlamentális rendszerben érhető tetten, de az utcán masírozó egyenruhás kisiskolásokban is. Furcsa keveréke tehát ez a föld a mediterrán, az arab és a brit hagyományoknak.