Stílus

7 + 1 zene, mert ilyen (is) a jazz

A dzsessz története során óriási változásokon ment keresztül, illetve megy keresztül a mai napig. A szabad örömzenélésből először populáris tánczene, később zeneművészet lett, majd az európai zenére visszaható, modern tudománnyá és zenei stílussá vált. A ragtime, a dixieland, a szving, a bebop, a cool, a fusion és a free jazz látszólag talán össze nem illő műfajoknak tűnnek, a színpadon azonban tökéletesen képesek egyesülni.

A dzsessz (jazz) zenei stílus egyik legfontosabb jellegzetessége az improvizáció. Az előadók sokszor rögtönzött szólót játszanak vagy válaszolgatnak egymás játékára. Ez az első olyan művészeti stílus, amely az USA-ban alakult ki. A dzsessz gyökerei a nyugat-afrikaiak kulturális és zenei kifejezésmódjában, az afroamerikai zenei hagyományokban (például blues, ragtime), valamint az európai katonai zenekarok zenéjében találhatóak meg. Az 1920-as évekre vált nemzetközileg is ismertté. Innentől kezdve fokozatosan vált meghatározó zenei stílussá a világban, amely jelentős hatással volt és van a többi zenei irányzatra is.

A dzsessz ma is folyamatosan fejlődik, egyre újabb stílusok jelennek meg. Éppen ezért szinte megszámlálhatalan fajtája és stílusa létezik. Mi most ezeknek egy töredékét válogattuk össze, íme!

1. Michael Camillo: Caribe (latin jazz), a Hárman párban című film záródala

 

 

2. Nina Simone: Feelings (soul jazz)

 

 

3. James Taylor Quartett: Love Will Keep Us Together (acid jazz)

 

 

4. Pat Metheny Group: Last Train Home (fúziós jazz)

 

 

5. Raul Midon & Richard Bona (latin soul jazz)

 

 

6. Herbie Hankock: Chameleon (jazz-funk)

 

 

7. John Scofield (jazz-rock)

 

 

+1. Bobby McFerrin: Common Threads (jazz+minden)

 

 

A témával Ha szól a jazz címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17 óra 10 perckor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Szulák Andrea, Vörös Nikolett és Hajdu Klára, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük meg.