A baba fejlődésének megakadása
Az orvosok régóta tudják, hogy minél erősebb, fejlettebb egy baba, annál kevesebbszer ér magához. A dohányzó anyák gyermekei azonban sokkal többször érintik meg a szájukat és az arcukat, s ez arra utal, hogy egyrészt nem érzik jól magukat, másrészt le vannak maradva a korukhoz képest. Az anya dohányzása lassítja a központi idegrendszer fejlődését, s az erek, illetve a vér állapotán rontva a baba táplálását is akadályozhatja. Némelyik baba oly mértékben „éhezik”, azaz nem kapja meg a számára szükséges anyagokat, hogy még az anyaméhben meghal, vagy a rossz anyai keringés miatt a méhlepényen nem jut át elég oxigén, tápanyag, a méhlepény leválik, és idő előtt beindul a szülés. Ekkor a babának a koraszülés minden veszélyével meg kell küzdenie, gyakran kerül inkubátorba, mert nehezen lélegzik, és nehezen alkalmazkodik a kinti világhoz. De még ha a kicsi időben és erősen születik is meg, akár a DNS-e is károsodhat, megváltozhat, és később nagyobb hajlama lehet a függőségekre, illetve légzésproblémákkal is küszködhet. A súlyán is meglátszik, hogy az anya dohányzott-e: azok a babák, akik füstös anyaméhben fejlődtek, 170–400 grammal is kisebb súllyal születhetnek meg a normálisnál.
Fotó: Pixabay.com/CC0 Public Domain
Szervi elégtelenség és bölcsőhalál
Azok a gyerekek, akiknek édesanyja a terhesség első három hónapjában erősen dohányzott, nagyobb arányban születnek szívelégtelenséggel, mivel fejlődésükkor a tüdőből a szívbe tartó véráramlást érik káros hatások. Ha ez a szívprobléma nagyon súlyos, akár méhen belüli halált is okozhat, de ha nem, akkor is műtét válhat szükségessé szülés után. A nikotin roncsolta tüdőszövetek sem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, ezért gyakoribb a bölcsőhalál, a légzési elégtelenség. Gyakori a csecsemőkori asztma és allergia is. Az anyai vér magas szén-monoxid-szintje tovább csökkenti a rosszabb keringés miatt amúgy is gyéren csordogáló oxigén szintjét a babában, emiatt akármelyik szervének fejlődése lelassulhat vagy megállhat, mivel a sejtek nem tudnak növekedni. A leggyakrabban az idegrendszer sínyli meg a dohányzást, de gyakori az agykárosodás is. Ezen az sem segít, ha az anya csupán csökkenti a napi cigaretták számát: már napi egy-két szál, vagy tartós és nagy mértékű passzív dohányzás elég ahhoz, hogy a vérerek beszűküljenek.
Éveken, évtizedeken át tartó hatások
A terhesség alatti dohányzásnak nemcsak a várandósság alatt vagy a születés után jelentkezhetnek káros hatásai, hanem akár évekkel később is. A gyerekek nagyobb eséllyel lesznek asztmásak, allergiásak, szívbetegek. A 2–4 hónapos babák között gyakoribb a bölcsőhalál, mert az agyi légzőközpont és a szívritmus szabályozási rendszere fejletlen maradt. A füstös anyaméhből kikerült gyerekek közt sokkal több a hasfájós, kólikás, az elhízott, de körükben magasabb arányban fedezni fel az értelmi sérülést, viselkedésproblémát, tanulási nehézségeket is. A lánygyerekek későbbi teherbe esési esélyei is csökkennek, ahogy a fiúk termékenysége is romolhat. Még az ötéves gyerekek véréből is ki lehet mutatni, hogy az anya dohányzott-e a terhessége alatt, vagy sem.
Fotó: Pexels.com/CC0 License
Hogyan szokjunk le?
Mivel a dohányzás már a petesejteket is roncsolja, és csökkenti a teherbe esés esélyét, illetve a kromoszómák roncsolása miatt hajlamosíthat a magzati rendellenességek kialakulására, érdemes a baba tervezésekor, még az első pozitív teszt előtt leszokni a dohányzásról. Ha ez nem sikerült, mindenképpen kerüljük a nikotintapaszok vagy nikotintartalmú rágók használatát, mert ezeken keresztül növeljük a baba károsodásának esélyét, és a terhesség alatti hányingert. Minden, nem nikotint, alkoholt vagy gyógyszert tartalmazó módszer és készítmény segíthet a mielőbbi leszokásban.
A dohányzásról való leszokáshoz segítséget kaphat a 06 40 200 493 telefonszámon illetve a www.leteszemacigit.hu oldalon.
