Siker

Zsebpénz: adjunk vagy ne?

Hány éves kortól kéne zsebpénzt adnunk a gyerekünknek, és mégis mennyit? Minden családban máshogy vélekednek erről a kérdésről.

A nagy átlag

Egy tavalyi felmérésből kiderül, hogy a szülők közül csak minden második beszélget rendszeresen a gyerekével a pénzügyekről, miközben minden harmadik családban rendszeresen zsebpénzt kap a csemete. Ott még nem tartunk, hogy rögtön saját bankszámlát is kapnának a porontyok, a tíz év alatti gyerekek egyötöde rendelkezik csak ilyennel. A zsebpénzt a megkérdezettek fele nem ok nélkül adta, hanem jó tanulmányi eredményért, egyharmaduk pedig a házimunkáért. Konkrétan költőpénzt a legtöbben iskolás kortól adnak a gyerekeknek, havi átlag 500–1000 forintot.

Fotó: Freepik.com/awesomecontent

Fotó: Freepik.com/awesomecontent

Fizessünk-e a házimunkáért?

Abban a legtöbb szülő egyetért, hogy zsebpénzt adni érdemes: megtanítjuk a gyerekünket takarékoskodni, a pénzt megbecsülni, gyűjtögetni. Abban viszont már nagy a vita, hogy mikor és miért jár az apró: csak úgy magától, havi rendszerességgel, születésnapokra, ajándékként, vagy ki kell érdemelni jó jegyekkel, házimunkával. Teljesen másképp viszonyulunk a megkeresett zsebpénzhez, amiért tulajdonképpen megdolgozik a gyerek, és ahhoz, ami csak úgy „magától” érkezik. Mert a mi számlánkra mondjuk nem magától érkezett, hanem megdolgoztunk érte – ugyanakkor a gyerek azért gyerek, hogy még ne nyomasszák anyagi gondok, és ne azt tanulja meg a világból, hogy minden jót csak pénzért érdemes tenni. Egyszerre szeretnénk megtanítani a felelős viselkedésre, a pénz értékére, a takarékoskodásra, miközben azt is belesulykolnánk, hogy magáért, magának tanul, amiért nem jár külön jutalom, és a házimunkában történő segédkezés is az élet alapvető része, senki sem kap érte mást, mint az elvégzett munka örömét. Közben viszont honnan szerezhetne pénzt, ha vágyik valami többre, mint a szüleitől? Nos, ezt a sok megtanítanivalót igen nehéz összeegyeztetni. Irányadóul egy kutatási eredmény: azok a gyerekek, akik házimunkáik egy részét pénzért végezték el, később jobban bántak saját pénzükkel, hatékonyabban takarékoskodtak, mint társaik.

A malacpersely elavult?

Modern korunkban a legtöbb felnőtt napi szinten használja a bankkártyáját vagy az internetes bankolási lehetőségeket. Miért ne taníthatnánk meg erre a gyereket is? Persze nem a biztonsági kódot kell az orra alá nyomni, de nem árt, ha tudja, hogy a számlánk fenntartásáért is fizetnünk kell, és hogyan működik a bankkártya. A nagyobbacska iskolásoknak a szülő is létrehozhat bankszámlát, ahol összegyűjtögetheti a forintokat. Mások a jó öreg malacperselyben bíznak inkább, mert az sokkal kézzelfoghatóbban tűnik, a pénzt meg lehet számolni, no meg nélküle oda a spórolás régi bája is.

Fotó: Pexels.com/CC0 License

Fotó: Pexels.com/CC0 License

Legyünk logikusak!

Akárhogy is képzeltük el gyermekünk pénzügyi nevelését, fontos, hogy következetesek legyünk, és érthetően elmagyarázzuk, mit miért teszünk. Ha úgy döntöttünk, hogy minden hónap ötödikén adunk ezer forintot, és ez alanyi jogon jár a gyereknek, akkor ne vonjuk meg rossz magatartás esetén, ne legyen alku, könyörgés vagy fenyítés tárgya. Ha jó jegyekért adunk pénzt, vagy házimunkáért, legyünk igazságosak és következetesek: lehet, hogy az irodalom ötösért alig kellett tanulni, míg azért a matek négyesért vért izzadt. Állapodjunk meg előre az összegekben, és azon ne változtassunk összevissza, mert a gyerek elsősorban a mi viselkedésünkből tanul. Legyen a szülők közt is egyetértés, ne fordulhasson elő az, hogy amit anya nem ad oda, azt apától este nagy bociszemekkel könnyedén ki lehet szedni. Vonjuk be az egész családot az anyagi természetű beszélgetésekbe, hogy a gyerek tisztában legyen azzal, mi mennyibe kerül, és ezért mennyit kell dolgoznunk. Az sem baj, ha látja, hogy hibázunk, s ha hagyjuk őt is néha a saját kárán tanulni.