Otthon

Figyelemzavar hiperaktivitással, avagy szétszórtság nyüzsgéssel (vagy anélkül)

Mintha régen nem lett volna ennyi speciális foglalkozást igénylő gyerek. Minden bizonnyal csak nem ismerték fel, nem tudták, nem értették, hogy egyes óvodásokkal, iskolásokkal másképp kellene foglalkozni, mert különböznek a többiektől. Sokszor viszont úgy tűnik, hogy ha egy tanító, tanár nem tud kezelni egy-egy gyereket, rámondja, hogy hiperaktív, majd felteszi a kezét, hogy neki pedig nincs képesítése az ilyesmire.

Kezdjük előbb a meghatározással. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (Attention Deficit Hyperactivity Disorder, vagyis ADHD) egy neurológiai természetű veleszületett vagy fejlődési rendellenesség, amelynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei pedig a hiperaktivitás, a feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. Magyarul: a szétszórtság nyüzsgéssel vagy anélkül. Súlyosságához mérten betegségnek, részképességzavarnak, néha fogyatékos állapotnak tekinthető a jelenség. Gyakran egyszerűen csak hiperaktivitásnak tekintik, pedig létezik hiperaktivitás a figyelemzavar és más tünetek nélkül. Így ez utóbbit azonban a magyar szakirodalom inkább hipermotilitásnak hívja – olvasható a Wikipédián. Bár a figyelemzavar tünetei időnként bármely egészséges embernél jelentkezhetnek, csak akkor beszélünk figyelemzavarról mint betegségről, ha ezek meghaladnak egy bizonyos mértéket, azaz a szokottnál tartósabbak, erősebbek, és egyszerre több mentális/értelmi gond is jelentkezik. Vannak, akik úgy vélik, a figyelemzavar nem betegség, hanem tünet, amit különféle egészségi gondok (tápanyaghiány, allergia, mérgezés, paraziták stb.) okozhatnak, így szerintük először ezeket az alapbajokat kellene gyógykezelni.

Fotó: Unsplash/Gabby Orcutt

Fotó: Unsplash/Gabby Orcutt

Genetika, környezet

A betegség oka pontosan nem ismert. Kialakulásában szerepe van az öröklődésnek is. Ezeket a genetikai hatásokat azonban módosíthatják a környezeti hatások. Más, nem genetikai eredetű esetben a betegség okai lehetnek:

  • az anya terhesség alatti alkoholfogyasztása;
  • az anya aktív vagy passzív dohányzása;
  • magas ólomszint az anya szervezetében;
  • a koraszülöttség, a gyermek születéskori alacsony testtömege;
  • és az agy prefrontális (homloki) részének sérülése a születéskor.

Ugyanakkor az agy szerkezetének eltérései is állhatnak az ADHD tüneteinek hátterében.

Az Amerikai Egyesült Államokban az 1990-es Fogyatékos Amerikaiak Törvénye (ADA, Americans with Disabilities Act) sok olyan felnőttnek nyújt védelmet, akik ADHD-ben szenvednek. Magyarországon jelenleg erről a hatályos törvény a 2013. évi LXII. törvény (A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása). A törvény megtiltja a munkahelyi negatív diszkriminációt (megbélyegzést), illetve a munkához, szociális segítséghez, kedvezményekhez és segélyhez jutás akadályozását vagy megtagadását azoktól, akik fizikailag vagy mentálisan értelmi hátrányban vannak, és ez akadályozza őket az élet különböző fontos területein – beleértve a tanulást és munkát –, és igazolásuk van fogyatékosságukról.

Gyermekkori tünetek

  • Figyelemzavarok és szétszórtság: A legjelentősebb, szinte mindig előforduló tünet. A figyelem csak rövid ideig köthető le, és könnyen elterelhető. Elfelejti feladatait, vagy nem fejezi be, esetleg emlékszik rá, de nem hajlandó megcsinálni. Félbehagy tevékenységeket, nem tart rendet dolgai között. Nem hallgatja végig szüleit. Figyelemzavaruk ellenére ezek a gyerekek képesek lehetnek figyelni egy ideig akkor, ha csak és kizárólag velük foglalkozik egy felnőtt. Emiatt megeshet, hogy a tanító felfigyel ugyan a gondra, javasolja is az orvos felkeresését, aki – ha 20 percet szán csak rá, de azt kellő ráfigyeléssel – mégsem fogja gyengének találni a gyermek figyelmét. Egyes betegek pedig olyan feladatot, amit ők választanak, sokáig képesek csinálni megszakítás nélkül.
  • Hiperaktivitás/nyüzsgés: Szintén nagyon gyakori tünet. Már a kora gyermekkorban szembetűnik, és rögtön látni, hogy az ilyen gyerek más, mint a többi. Mintha állandóan „fel lenne húzva”, és nem fogy ki a tűzből. Rengeteget szaladgál, mindenhová felmászik, és veszélyérzet nélkül veszélynek teszi ki magát, így gyakran megsérül. Iskolában óra közben is mászkál. Később megtanulhat ugyan a helyén maradni, de akkor fészkelődik, rázza a lábát vagy a kezével dobol.
Fotó: Unsplash/Talithan Eville

Fotó: Unsplash/Talithan Eville

(Fontos, hogy bár a tünetegyüttest a köznyelvben rendszerint hiperaktivitásnak nevezik, nem minden hiperaktív gyerek figyelemzavaros, és nem minden figyelemzavaros gyerek hiperaktív!)

  • Impulzivitás/löketes: Szintén gyakori tünet. Ebben az esetben is mintha saját életkoruknál éretlenebbek lennének. Nem tudnak kivárni. Valamit rögtön akarnak megszerezni vagy megtenni. Nem látják előre cselekedetük nyilvánvaló vagy nagyon lehetséges következményét. „Ide nekem az oroszlánt is, most!” Megsérülnek, elfogadhatatlan dolgot tesznek, ellopják azt, ami kell nekik. Bántalmazzák társaikat, ha nem úgy játszanak, ahogy ők akarják.
  • Figyelmet követelő magatartás: Ez egy szinte kielégíthetetlen igény a másik ember figyelemére. Történhet ingerlés, zaklatás, bohóckodás, helytelen vagy veszélyes cselekedet által.
  • Iskolai nehézségek: Fontos tudni, hogy a figyelemzavar nem befolyásolja a tesztekkel mért intelligenciát. Ebből következik egyesek szerint, hogy ezek a gyerekek is lehetnek okosak, átlagosak és gyengébb képességűek. Mivel az ADHD betegségnek az egyéb betegségek iránti vonzása erős, és főként diszkalkuliával, diszlexiával kapcsolódik össze, az alapbetegség (ADHD) által okozott nehézségeken felül más komoly (például tanulási) problémákkal is szembe kell nézni.
  • Koordinációs nehézségek: Nagyjából az esetek felében jelentkezik. Lehet finommotoros működési probléma, például a cipőfűző megkötése nehezen megy, vagy az írás olvashatatlan. Ha viszont a szem és a kéz koordinációja is gyenge, ez például a labdajátékokban nyújtott gyenge teljesítményben látszik. De akinél nincs ilyen tünet, lehet nagyon jó is ezekben a játékokban.
  • Ellenálló és zsarnokoskodó szociális magatartás: Gyakori tünet. Jellegzetességei: ellenállás az elvárásoknak; nem teszi meg, amit kérnek vagy elvárnak tőle; vagy amit tiltanak, épp azt teszi. Lehet azért, mert tudatosan ellenszegül, vagy azért, mert elfelejti, mit kell tennie; nem tanul a hibáiból és a büntetésből; túlzott függetlenségérzet, amikor például apró kisgyermekként messzire elkóborol. Néha pedig éppen ellenkezőleg, erős függőség figyelhető meg – nem lehet otthagyni az óvodában, szinte tapad az egyes személyekre; jellegzetes viszonyulás másokhoz. Az idősebb társait bosszantja, a fiatalabbakat pedig irányítja. Ezt társai többnyire nem tűrik el, ezért elszigetelődik.

Ezek a viselkedések persze nagyban függenek az otthoni környezettől. A bántalmazott hiperaktív gyerekek személyiségszerveződése az antiszociális irányba tart.

  • Jellemzőek még az emocionális nehézségek: Gyors hangulatváltozások, szélsőséges, túl erős reakciók vagy éppen a reakció hiánya, illetve az érzéketlenség. Túlzásba vitt érzelmek (sírás, hiszti, szeretet), depressziós problémák kibontakozása, vagy idővel a betegnek egyre jobban a magába zárkózása.
  • Éretlenség: Ebben az értelemben az, hogy magatartásuk és viselkedésük elmarad attól, amit életkoruk szerint elvárnánk tőlük.

Az ADHD előfordulása háromszor gyakoribb fiúknál, mint lányoknál.

A témával Figyelmet kérek, különleges gyerek vagyok! címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17 óra 10 perckor kezdődő adása. A stúdióban beszélget Szalay Kriszta, Hajdu Ágnes és Sorompóné Fléger Ildikó, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk.

A legutóbbi adást ezen a linken nézhetjük meg.