Tippek a cigarettához
Ma már hihetetlennek tűnik, de az 1900-as években a cigaretták csomagolásába kis kártyákat rejtettek. Néhány kép hírességeket ábrázolt, de a legtöbb valamilyen háztartási praktikát osztott meg. Ez azért is volt fontos, mert a háztartásvezetést komoly tudománynak tartották, a háztartási könyv majdnem olyan fontos volt, mint a Biblia, sőt, a háztartását példaértékű módon vezető nőt úgy tekintették, mint aki az ország érdekében munkálkodik. Ezért egy-egy jó tippet mindenki szívesen fogadott, még ha cigarettásdobozból is érkezett:
Fotó: Unsplash/James Harris
- Két összeragadt üvegpoharat úgy a legkönnyebb szétválasztani, ha az alsót meleg vízbe mártjuk, a felsőbe pedig hideg vizet töltünk.
- A friss, még nagyon puha kenyeret is szép vékony szeletekre vághatjuk, ha a kést előtte jól felforrósítottuk, aztán szárazra töröltük.
- Egy széles szájú üveget töltsünk meg forró vízzel, aztán tapasszuk rá azt a részt a kezünkön, amibe szálka ment: a vákuum kipiszkálja helyettünk.
- Ha nem tudjuk eldönteni, vajjal vagy margarinnal van dolgunk, akkor tegyünk belőle egy kicsit egy darab újságpapírra, majd gyújtsuk meg! A margarinnak kellemetlen, büdös szaga van, míg a vaj kellemes illatú.
- A vágott virágot még egyszer feléleszthetjük, ha forró vizes vázába tesszük, és ott hagyjuk, amíg a víz ki nem hűl. Ekkor vágjuk vissza egy kicsit a szárakat, és tegyük a csokrot hideg vizes vázába.
- A forró víz a gyertyánál is jól jön: ha nem akar beleilleni a tartójába, mártsuk az alját forró vízbe, majd a lágy, formálható viaszt már oda ragasztjuk, ahová szeretnénk.
- Bokaficamnál vagy bármilyen balesetnél, ahol hideg vizes borogatást írnak elő, könnyen megoldhatjuk felkelés nélkül az egészet: tegyünk az ágy melletti asztalra egy kancsót, és mártsuk bele a géz vagy kötés végét. A többit tekerjük a kezelendő testrészre. Ha az lejjebb marad, mint a kancsó, a friss kötés garantált.
- Ha könnyen hámozható, finom főtt krumplit főzünk, akkor ne csak sót tegyünk az épp forró vízhez, hanem egy kis cukrot is. A leszűrt krumplit tovább száríthatjuk egy serpenyőben tűz fölött.
Fotó: Freepik.com/bedneyimages
Az első konyhai gépek
1900 és 1920 között jelentek meg a világon elsőként a háztartási gépek: a motorral működő porszívó, majd az elektromos árammal működő változata: egészen addig a seprés és a porolás tudta csak megszabadítani a lakást a porcicáktól. A jégtömbök vásárlása és tárolása helyett aztán jöttek a hűtőszekrény, a pirítógép, a mosó- és szárítógépek, vasalók, amik mind hatalmas terhet vettek le az asszonyok válláról – először csak külföldön, majd hazánkban is. Végre lerövidült a takarítással és főzéssel töltött idő. Az 1930-as évektől egyre több nő kezdett munkát vállalni, egyre kevesebbüket kellett a férfiaknak eltartani. A hatvanas években már igazi háztartási forradalom zajlott, a nehéz fizikai munkával járó teendők száma egyre csökkent, az igazi háziasszonyi praktikákra már nem volt akkora szükség.