A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal – írták.
Fotó: Pexels/CCO License
Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”, vagy: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében. Ferenc pápa nagyböjti üzenetében azt írja, a nagyböjt egy új kezdet, olyan út, amely elvezet a biztos célhoz, a feltámadáshoz, húsvéthoz, amikor Krisztus győz a halál felett. „A nagyböjt kedvező időszak arra, hogy intenzívebbé tegyük lelki életünket azon eszközök segítségével, amelyeket az egyház felkínál számunkra: a böjttel, az imádsággal és az alamizsnaadás révén” – idézték a közleményben Ferenc pápa üzenetét.