Csillagok

Ordító űr, kocsonyaeső és kompassz-tehenek: rejtélyek, amire a tudósok sem találják a magyarázatot

Hiába fejlődik a technológia és jut minden nap egy kicsit előre a tudomány, még mindig akadnak megfejtésre váró rejtélyek.

Miért dorombolnak a macskák?

Még mindig fogalmunk sincs róla, ahogy arról sem, miért esik ez annyira jól nekünk, embereknek. A cicák ráadásul nemcsak akkor dorombolnak, amikor éppen simogatjuk őket, hanem fájdalmukban, sérülten vagy éhségükben is megtehetik ezt. Viszont az oroszlán, a leopárd, a jaguár és a tigris is macskaféle, ők azonban mégsem dorombolnak sosem, miközben a puma és a gepárd igen. A tudósok addig jutottak, hogy felfedezték a dorombolás csontregeneráló és fájdalomcsillapító hatását, így valószínűleg ez lehet az elsődleges funkciója.

Fotó: iStock.com/socreative_media

Fotó: iStock.com/socreative_media

Honnan jöttek egyes fajok?

Sok olyan faj létezik, amelynek nem ismerjük az elődjét, azt a fajt, amiből kifejlődött. Azt sem tudjuk, a halakból hogy lettek kétéltűek, hiszen az első kétéltűeknek kifejlett tüdejük és lábaik voltak. No és ott van a dinoszauruszok rejtélye: miközben a dínók egy feltételezett meteortól haltak ki, ugyanabban az időben megjelentek  teljesen új emlősök, tudományos értelemben a nagy semmiből.

Titkos iránytűjük van a teheneknek?

A Google Earth tanulmányozásakor vették észre a tudósok, hogy a legelő, tápot evő vagy vizet ivó tehenek hetven százaléka ugyanabban az irányban állt, fejjel észak vagy dél felé. Akármelyik kontinenst is vizsgálták, a tehenek mindenütt ezt csinálták, a terepviszonyoktól és az időjárástól függetlenül.

Mi volt ez a kocsonyás eső?

1994 augusztusában nagyon furcsa dolog történt a Washinton állambeli Oakville-ben. Eső helyett zselészerű valami esett az égből, másnap pedig rengeteg ember ment orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A tudósok kielemezték a furcsa anyagot, kétféle baktériumot is találtak benne, amiből az egyik az emberi bélrendszer gyakori lakója. Ugyanakkor nem találtak kapcsolatot a baktérium és a rejtélyes fertőzések között.

Mi az a sötét anyag?

Az univerzum 27 százalékát a sötét anyag teszi ki, de ennél többet nem nagyon tudunk róla. Mivel nem lép kölcsönhatásba az elektromágneses sugárzással, nehéz egyáltalán észrevenni is. Már hatvan éve agyalnak rajta a tudósok, mi lehet ez, de konkrét eredményre nem jutottak.

Fotó: iStock.com/Tokarsky

Fotó: iStock.com/Tokarsky

Hány bolygó van a naprendszerünkben?

Amióta szegény Plútót kivették a bolygók sorából, nyolc planétáról tudunk a naprendszerünkben. De ez nem jelenti azt, hogy ennyi is van: a Neptunusz pályáján kívül található kisbolygóöv, a Kuiper-öv számos jeges felfedeznivalót tartogat még, amik nagyobbak, mint a Plútó, sőt, akkora is van köztük, mint a Föld. 

Miért balkezesek az emberek?

A legtöbbünk – az emberek 70–95 százaléka – a jobb kezét használja gyakrabban, miközben a főemlős majmok mind kétkezesek. A tudósok nem tudtak balkezes-gént beazonosítani, úgyhogy továbbra is csak találgatnak.

Hová tűnt a megafauna?

A pleisztocén korban, nagyjából tízezer évvel ezelőtt számtalan nagytestű emlős élt – kardfogú macskák, barlangi oroszlánok, gyapjas orrszarvúk, gyapjas mamutok, óriásszarvasok, hatalmas farkasok és medveméretű makik –, akik mára teljesen eltűntek a föld színéről. A klímaváltozás ölte meg őket, járványok vagy az éhezés? Nem tudjuk.

Fotó: iStock.com/DeanDrobot

Fotó: iStock.com/DeanDrobot

Miért álmodunk?

Agyhullámok, a napi történések feldolgozásának melléktermékei, titkos vágyaink lenyomatai vagy random gondolatok az álmaink? Az álmok feltérképezésének külön tudományága van, és addig jutottak, hogy az alváskor látott képek pszichénk rejtett mélységeibe vezetnek – de hogy ez konkrétan mit jelent…?

Miért ordít az űr?

Amikor 2006-ban fiatal csillagokat tanulmányoztak az űrkutatók, különleges, misztikus, ordításszerű hangra lettek figyelmesek. Miközben a hang nem tud utazni az űrben, a rádióhullámok igen. De honnan jönnek? Annyit tudunk, hogy nem a csillagokból, vagy bármi, általunk ismert dologból.

Miért vannak különböző vércsoportjaink?

29-féle vércsoportrendszert ismerünk a vérben megtalálható fehérjék alapján. De azt máig nem tudjuk, miért alakult ki ilyen sokféle. A feltételezések szerint a betegségekkel és az immunitással lehetnek kapcsolatban, mert a B vércsoportú emberek könnyebben elkapják az E.coli kórokozót, miközben a nullás vércsoportúak immunisabbak a maláriára.