Akkor a következő gyakorlati útmutató sokat fog nekünk segíteni!
Hogyan csináljuk?
Lehetőleg üljünk le. A földre, egy ülőpárnára, vagy a pilateshez használatos puha gumilabdára, egy kényelmes székre. A földön fekvés is jó lehet, de ha ágyba fekszünk, készüljünk rá fel, hogy könnyen elalhatunk. (Ez este mondjuk nem gond, reggel viszont már lehet.) Ha egy idő után kényelmetlenné válik a pozíció, nyugodtan változtassunk rajta, nem kell kőszobrot játszanunk meditáció közben!
Fotó: Unsplash/ Peter Hershey
Mennyit érdemes?
Kezdő meditálók inkább felejtsék el a félórás meneteket, csak félbe fogják hagyni, nem tudják majd beilleszteni napjukba – kudarc lesz a vége. Kezdetben 10-15 percnél több időre nem lesz szükségünk, de ha nagyon zsúfolt a napunk, kétszer öt perc is megteszi. Aztán majd ahogy belelendülünk, meg fog nyúlni ez az időtartam. A lényeg, hogy amit kitűzünk magunk elé, az teljesíthető legyen számunkra.
De mégis mit csináljak?
A legegyszerűbb, ha csak ülünk és semmit nem csinálunk. Figyeljük légzésünket, de ne próbáljuk megváltoztatni. Hagyjuk, hogy gondolataink szabadon áramoljanak, ne kapaszkodjunk bele egyikbe se. Ha észrevettük, hogy valami elterelte a figyelmünket, egyszerűen csak vigyük vissza légzésünkre. Kezdetben sokat segíthetnek meditációs alkalmazások is, például a Buddhify vagy a Headspace.
Jól csinálom? Mikor vagyok a pillanatban?
Ha csináljuk, akkor már jól csináljuk. Fontos, hogy ne érezzünk bűntudatot ezek miatt, ne akarjuk görcsösen „a pillanatot”, mert ezzel pont a meditáció lényege veszik el. A meditáció nem egy tanfolyam, amit el kell végezni, nem osztályozza senki – ez egy egész életen át tartó gyakorlás, fejlődési lehetőség.