Egyre több, a klasszikus értelemben véve nem felnőtt tartalomnak számító oldal figyelmezteti a felhasználókat arra, hogy látogatása csak 18 éven felülieknek megengedett. Az automatikusan felugró ablakot valójában nem több, mint két pillanat tovább kattintani, ennek a szabályozásnak tehát csak elméleti haszna lehetséges, gyakorlati nem. Vannak azok a felnőtt tartalmakat kínáló oldalak is, amelyeket kizárólag regisztráció után lehet használni, ami pedig szintén korhatárhoz kötött. Azt a fiatal tizenévest, aki célzottan ezeket az oldalakat keresi, ez a korlát sem fogja visszatartani a regisztrációtól, hiszen sokszor fiktív személyiséggel, de legalábbis nem valódi születési dátummal regisztrálnak az oldalakra. Felnőtt címszó alatt nem feltétlenül csak a szexuális tartalmakat kell érteni, hanem például a szerencsejátékot, vagy az alkoholt és egyéb veszélyes szereket kínáló oldalakat is. Hogyan lehet a lehetőségekhez képest megvédeni és felkészíteni azokat a kiskamaszokat az „okos” és „felelős” internetezésre, akik sokszor többet tudnak a világhálóról, mint a szüleik?
Fotó: iStock.com/StockRocket
Nem lehet elég korán kezdeni
Attól a pillanattól, hogy a gyerek rendszeres internethasználóvá válik (ez független a látogatott oldalaktól vagy kedvelt alkalmazásoktól), érdemes a korának megfelelő szabályokat megbeszélni, valamint felhívni a figyelmét – szintén a korának megfelelően – a lehetséges veszélyekre.
Egyezzünk meg vele:
- milyen oldalakat kereshet fel,
- milyen játékokat játszhat,
- hol és milyen adatokkal regisztrálhat,
- milyen képeket tölthet fel,
- kikkel léphet kapcsolatba,
- mennyit szörfözhet a neten naponta,
- mit tegyen, ha ismeretlen veszi fel vele a kapcsolatot.
Szülőként érdemes lehet elgondolkodni a számítógép jelszavas védelmén, a gépre telepített szűrőkön, valamint rendszeresen ellenőrizni a böngésző előzményeit. Ezek a lehetőségek úgyis csak ideiglenesen állnak rendelkezésünkre, mert a gyerekek technikai fejlődése ma már olyan rohamos, hogy az említett korlátok csak a kisiskolás korosztálynál alkalmazhatóak. Vagyis tekinthetjük úgy, hogy ennyi idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a gyermekünk tudatos felhasználóvá váljon, akit felkészítettünk a rá leselkedő esetleges veszélyekre.
Fotó: iStock.com/SolisImages
A saját készüléke is ellenőrizhető legyen!
Tekintettel arra, hogy ma már lassan hétköznapi dolog lesz a kisiskolások saját okostelefonja és táblagépe, a kódszavas korlátozás sokszor már nem megoldás. A saját készülék jelszavas védelme nem hátrány, de fontos szabály, hogy ezt a jelszót a szülők ismerjék, és szükség esetén használhassák. Saját készüléknél tehát egyezzünk meg a gyerekkel abban, hogy a jelszót közösen találjuk ki vagy velünk megossza, és bizonyos időközönként nézzük át a készüléken található applikációkat, valamint előzményeket. Aki a gyerekének vásárolt ilyen készülékeket, de maga nem tudja kezelni azokat, időnként kérjen meg egy ismerőst vagy szakembert, hogy ellenőrizze le azokat.