Te + Én

„Ha erre korábban rájöttem volna, talán nem szakítunk...”

Papírral vagy papír nélkül, de egy tartós kapcsolatban akkor működnek igazán a dolgok, ha mindkét fél azonos mellszélességgel veszi ki a részét minden feladatból.

Karácsonykor sokszor azok is megpróbálnak mosolyt és békét erőltetni magukra, akik egyébként a párkapcsolatukban vagy a házas életükben nincsenek túlzottan jól, mert a világ azt várja el, hogy a szeretet ünnepén mindenki boldog legyen és vidám. Ebből aztán az következik, hogy az ünnepek előtt és alatt elfojtott feszültségek napokkal, esetleg hetekkel később robbannak, amiből nagy veszekedések, talán szakítások, válások lesznek. Mik a házasélet nagy igazságai? Miért csak a saját hibáin keresztül jön rá az ember ezekre? Megkérdeztük azokat a körülöttünk élő házaspárokat, akiknek a színfalak mögött is jól működik a párkapcsolata, miben látják a kapcsolatuk sikerét.

Fotó: Unsplash/photo-nic.co.uk nic

Fotó: Unsplash/photo-nic.co.uk nic

„Nagyon nehéz jó tanácsot adni, mert házassága válogatja, hogy mire van szükség. Nagyon fontos az elfogadás, az alkalmazkodás és a türelem. Van, aki szerint az fontos, hogy az ágyban is minden klappoljon, ez alapvetően igaz, de azért kevés. Én a második házasságban nagyon sok türelmet tanultam és azt, hogy a szerelem tényleg átalakul szeretetté, de ez nem baj. Egyenlő felekként kell kezelni egymást és igazi csapatként együttműködni, mert ha a gyerekek látják, hogy a kötelék stabil, akkor velük is könnyebb lesz bánni. Persze mindenki a saját gondját ismeri és éppen ezért tény, hogy az igazán jól működő házasságban sok meló van, de abszolút megéri!”

Aki a tökéletest keresi, örökké egyedül marad

„Aki a tökéletes partnert keresi, örök kutatásra van kárhoztatva és sosem találja meg a boldogságot, mert tökéletes személy nem létezik. Mindenkinek van valamilyen hibája. Kinek apróbb, kinek nagyobb, mindenkinél más a mérce. De mivel mi magunk sem vagyunk tökéletesek, milyen alapon várjuk el a másiktól, hogy ő hibátlan legyen? Meg kell tanulnunk felismerni a mi hibáinkat, utána pedig rájönni arra, milyen hibákat vagyunk képesek elfogadni a másikban. Aki ezt elfogadja, annak boldog párkapcsolata lesz. Aki nem, az elválik, és örökké azon kesereg majd, miért csak ő nem talál egy normális férjet/feleséget magának.”

„Sokáig azoknak a képzelt elvárásoknak próbáltam megfelelni, amikről úgy gondoltam, mások állították felém és a házasságom felé. Aztán rájöttem, hogy egyrészt erről elfelejtettem szólni a férjemnek, ami azért gond, mert neki fogalma sem volt róla, hogy egyáltalán meg kellene felelnie valaminek. Ráadásul az elvárásaim közül többnek nem is volt köze a realitásokhoz. Amikor erre rájöttem, onnantól kezdtek lazábban menni a dolgok.”

„Sok szingli barátnőm kesereg azon, hogy egy csomó jóképű, normális, jó fej harmincas-negyvenes pasinak milyen klasszisokkal rosszabb felesége van – és ezt nem értik. Mert bezzeg ők ‘mennyivel jobb feleségeik lennének’ ezeknek a pasiknak. Csak éppen azt felejtik el, hogy ezek a szerelmek valamiért megköttettek évekkel ezelőtt, és talán egy jó házasságnak nem csak az az alapja, heti hányszor jársz jógára és hogy nézel ki.”

Fotó: Unsplash/Ben Rosett

Fotó: Unsplash/Ben Rosett

„Néha az agyamra megy, úgy érzem eldobok mindent a kezemből és kirohanok a világba a hülyeségeitől. De amikor valami történik velem, hallok vagy olvasok valamit, vagy döntéshelyzetben bizonytalan vagyok, azonnal őt hívom, más eszembe sem jutna. Nem csak a házastársam, ő a legjobb barátom is. Ez néha egyébként kicsit rémisztő, de talán ez lesz a záloga annak, ami évtizedekig összetart egy házasságot.

„Az égető szerelem lassan mindig parázzsá enyhül, de ez nem baj, sőt természetes. Az a baj, ha valakik hagyják, hogy a parázs végleg kihunyjon. Mert hamuból nem lehet tüzet szítani, parázsból viszont bármikor.”