Csillagok

A gyerekek tényleg látják az angyalokat?

Óvó néni, ki az a fehér ruhás alak melletted, aki mindenhová követ? – Senki nincs itt, kisfiam. – Pedig én látom! Ez a beszélgetés zajlott le egy óvónő és a középsős ovis kisfiú között – nem csoda, hogy sokan úgy vélik, a kisgyerekek még látják az angyalokat.

Hogy is van ez?

Teljesen eltérő véleményeket ismerünk arról, hány éves korig képesek a gyerekek szellemlényeket látni: van, aki szerint hároméves korukig, mások az iskoláskort jelölik meg. Abban sincs egyetértés, hogy ezek a gyerekek pontosan miket látnak: szellemeket, földönkívülieket, őrangyalokat, rezgéseket, aurákat? Kinek-kinek a hite szerint. Amit biztosan tudunk, az az, hogy tényleg vannak gyerekek, akik előbb mondják meg az anyukának, hogy gyereket vár, mielőtt a teszt igazolná, fehér ruhás angyalokat rajzolnak az emberek köré, beszélgetnek halott szeretteikkel, katasztrófákat jeleznek előre, és színekben is képesek látni minket.

Fotó: iStock.com/AYakovlev

Fotó: iStock.com/AYakovlev

Miért lesznek látók a gyerekek?

A nagy többség szerint – mivel tudományos eredmények nemigen születtek a témában – az egész nem más, mint a határtalan gyermeki fantázia megnyilvánulása, nem kell tőle megijedni, sem leszidni a gyereket, majd maguktól elmúlnak a látomások, ahogy egyre idősebb lesz. Mások a kutyák rohamelőrejelző képességeihez hasonlóan a gyerekeket is képesnek tartják arra, hogy olyan létező dolgokat lássanak-érezzenek, amiket mi felnőttek már nem. Megint mások viszont úgy vélik, hogy a kisebb gyerekek fogékonyságuk miatt sokkal nyitottabbak a számunkra láthatatlan erőkre, lényekre, és képesek érzékelni őket, illetve beszélgetni velük.

Miből tudhatjuk, hogy gyermekünk különleges?

Ha képzeletbeli barátai vannak, őrangyalokról, szellemalakokról mesél, vagy élénken érdeklődik az angyalkártyák iránt, egyiket-másikat akár fel is ismeri, akkor valószínűleg különleges képességekkel bír. Egy gyermekről feljegyezték, hogy képzeletbeli barátjával telefonon beszélt arról, hogy a közelben nagy tűz van. A felnőttek nem hitték, aztán néhány óra múlva befutott a valódi riasztás. Egy másik kislány angyali éneket hallott, és csodálkozott, hogy édesanyja nem érzékeli a gyönyörű dallamot, amit a fehér ruhás szép alakok énekelnek. Egy ötéves kisfiú vígan társalgott a nagypapájával, aki két nappal korábban halt meg, látni vélte szokásos karosszékében, ahogy nyugodt arccal, betegség nyomai nélkül kommunikál vele.

Fotó: iStock.com/AYakovlev

Fotó: iStock.com/AYakovlev

Mihez kezdjünk kis szellemlátónkkal?

Semmiképpen se gúnyoljuk ki, vagy kicsinyeljük le. Ahogy nem hatásos a „de nincs is szörny az ágyad alatt” mondat, úgy az angyaltagadással sem megyünk sokra. Ugyanakkor nem is kell jósnak, médiumnak használni a gyerekünket, és állandóan arról faggatni, mik lesznek a másnapi lottószámok, vagy kit milyen színűnek lát. Kezeljük a helyén az egész  történetet: ne vegyük túl komolyan, ne „tiltsuk el” az angyaloktól, a gyereket se kérdőjelezzük meg. Ha ragaszkodik képzeletbeli barátjához, akkor beszélgessen vele, ha angyalokat akar rajzolni, miért ne tehetné? Valószínűleg kinövi az egészet. Addig pedig akár azért is előállhat ilyenekkel, mert több figyelemre vágyik, például szülei válófélben vannak, meghalt a nagymamája, kistestvére érkezett, vagy egyszerűen szeret csacsogni, mesélni, élénk a fantáziája, és így csikar ki plusz beszélgetéseket.