Otthon

Miért imádunk borzongani?

A krimi mint műfaj sokkal régebbi, mit gondolnánk, már az ókori görög mitológiába is beágyazódott, gondoljunk csak Oidipusz történetére, vagy az első ránk maradt regényre, az Aranyszamárra, ami egy furfangosan kieszelt férjgyilkosság története, a Bibliában pedig egy testvérgyilkosságról is olvashatunk. De vajon miért vonzódunk ennyire a bűnhöz, a rejtélyhez és azok megoldásához?

Az irodalom történetét szinte már a kezdetektől végigkövetik a bűnesetek, felderítésük, Boccacciótól, Shakespeare-en és az orosz realistákon át egészen napjainkig. A krimi nyomai felfedezhetőek az emberiség írásos emlékeiben, sőt, mióta filmeket készítenek, azóta, ha lehet, még népszerűbbek a gyilkosságok és nyomozások. Az első nagy krimiírónk pedig minden bizonnyal maga Edgar Allan Poe volt, ő teremtette meg a műfaj azóta is jellegzetesnek számító jegyeit. Az első hivatalos könyvkritika krimiről pedig 1902-ben jelent meg, azóta vitatjuk, hogy irodalom-e, vagy pedig ponyva. Nem is fontos, a lényeg az, hogy imádjuk, sőt, rengeteg közjogi méltóság, híres politikus, sőt maga II. Erzsébet brit uralkodó is bevallottan krimirajongó.

Manapság talán nincs olyan, aki ne kattant volna már rá egy-egy NCIS-, helyszínelős vagy Gyilkos elmék-évadra, pláne azok közül, akinek a gyerekkorát behálózták Poirot-ék, Colombóék, Kojakék és természetesen a Polip című vérfagyasztó sorozat.

Fotó: iStock.com/Prathaan

Fotó: iStock.com/Prathaan

De mégis miért szeretünk borzongani?

Michaletzky Luca állandó pszichológus szakértőnk szerint a kérdés kulcsa két szó: adrenalin és endorfin – azaz imádjuk beleélni magunkat egy sötét bűncselekménybe: legalább arra a regénnyi időre vagy szűk két órára elfelejthetjük unalmas kis életünk unalmas gondjait, kiszakadhatunk a szürke valóságunkból, miközben le sem kell szállnunk a kanapéról. Tehát izgalmakat élhetünk át, mégis biztonságban vagyunk, közvetlen életveszély nem fenyeget bennünket.

Eszerint gyakorlatilag úgy működnek a krimik, mint a mesék, csak persze sokkal izgalmasabb a forma és a körítés: megborul az egyensúlyérzetünk, kizökken a világ rendje, de sok kaland, ész, fifika és nyomozás után meglesz a tettes, helyreáll a világ rendje. A gonosz elnyeri méltó büntetését, a hős pedig felmagasztosul, a nyomozó, az újságíró, az unatkozó öregasszony, avagy éppenséggel egy magányos nő, aki belekeveredett egy sűrű bűntény közepébe, de egyből meg is oldja azt. A világ mégiscsak jó és élhető hely. Adrenalin tehát akkor termelődik a szervezetünkben, amikor izgulunk, endorfin pedig akkor, amikor helyreáll a rend.

Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz

Fotó: iStock.com/KatarzynaBialasiewicz

Pont a nők?

Egy amerikai felmérés azt vizsgálta, vajon a nők vagy a férfiak szeretnek-e jobban borzongani, s kiderült, hogy bizony a női nem számára izgalmasabbak a gyilkosságtörténetek. Az ok pedig egyszerű: nőként ki nem fél attól, hogy erőszak, rablás, gyilkosság áldozata lesz? Az Illinois-i Egyetem 2010-ben végzett kutatása szerint azzal, hogy ilyen jellegű történeteket olvasunk, nemcsak kiéljük ezeket a félelmeinket, és ezáltal meg is szabadulunk tőlük, de sok nő egészen egyszerűen ötleteket gyűjt: ha megtámadnák, miképp védekezhetne, ami szintén csökkenti a bennünk lévő feszültséget, félelmeket, szorongást.

 

A témával Kész krimi az életük címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása 17:10-től. Vendégeink lesznek Kovács Noémi, Fejes Rita, Simon Erika és meglepetés férfi vendég is érkezik a stúdióba.

A tegnapi adást ezen a linken nézhetjük vissza.