Siker

Rabiga, foglalkozás, hivatás – hogyan találjuk meg a küldetésünket?

Tetszik vagy sem, felnőttkorunk jelentős részét munkával töltjük. Sokan rögtön érettségi után elkezdenek dolgozni, de a legtöbb diák egyetem mellett is vállal részmunkaidős állást. Ezután vagy alkalmazottként vagy vállalkozóként helyezkedünk el – bármi is lesz, heti 30–60 órát bizony munkával töltünk.

Éppen ezért érdemes olyan foglalkozást találnunk, amit szívesen végzünk, aminek céljával azonosulni tudunk. Szerencsés esetben megtalálhatjuk hivatásunkat: azt a munkát, amit valóban szívvel-lélekkel tudunk végezni, aminek során elviseljük a nehézségeket, mert tudjuk, hogy értéket teremtünk, jobbá tesszük általa a világot.

Fotó: iStock.com/gpointstudio

Fotó: iStock.com/gpointstudio

Orvos, tanár, tűzoltó

Bár általában ezek a foglalkozások azok, amit klasszikusan „hivatásnak” tartunk, hiszen a tűzoltó, orvos életeket ment, a tanár gondoskodik az ifjú generáció okításáról, fejlődéséről, valójában bármilyen foglalkozás válhat hivatássá – nem a munka jellege, hanem belső diszpozíciónk dönti ezt el. Az építész otthonokat teremt, a szakács finom falatokkal táplálja az embereket, az idegenvezető pedig új helyeket fedez fel, élményét – és ezzel a boldogságot is – megosztja másokkal.

Kiégés

Ahogy bármi lehet hivatás, úgy mindent lehet rabigaként is felfogni, és végezhető lelketlenül a legcsodálatosabb szakma is. Ez akkor fordulhat elő, ha nem lelkesedésből, hanem muszájból dolgozunk, úgy érezzük, nincs más választásunk, esetleg kiégtünk a hosszú távú stressz és sorozatos kudarcok után. A kiégés, szaknyelven burn-out szindróma elkerülhető, ha megtanuljuk a nehézségeket megfelelően feldolgozni, és van honnan erőt merítenünk: legyen az családunk, hobbink, vagy épp klienseink, ügyfeleink, akik visszajelzése újra és újra energiával tölt fel minket, hogy úgy érezzük: igen, van értelme mindennapos fáradozásainknak.

Kincsre lelni

De hogyan találjuk meg a hivatásunkat? Mi legyen az, amit egy életen át szívesen fogunk végezni? Először is szögezzük le, hogy a mai világban ennek nem kell egyetlen dolognak lennie. Attól még, mert elvégzünk egy egyetemet, felnőttképzést, nem kell évtizedeken keresztül egyetlen szakmában dolgoznunk. Harmincas, negyvenes éveinkben is tovább- vagy átképezhetjük magunkat, megtanulhatunk egy új nyelvet vagy külföldre költözhetünk, amivel új lehetőségek nyílnak meg előttünk. A kiterjedt kapcsolati háló, a nyitottság és talpraesettség egészen váratlan területekre repíthet el minket!

Mi jó? Mi nem jó? Mi hiányzik?

Karrierünket nem kell érettségi után a következő 50 évre megterveznünk. Manapság karrierlétra helyett inkább olyan, mint egy izgalmas mászóka: nem csak két dimenzióban, felfelé és lefelé mozoghatunk, hanem oldalra, át és keresztbe is, sőt, átszaladhatunk egy másik játékra is a játszótéren, ha úgy tartja kedvünk.

Fotó: iStock.com/Rostislav_Sedlacek

Fotó: iStock.com/Rostislav_Sedlacek

Ha azt érezzük, nem jó helyen vagyunk, jelenlegi munkánk nem az, amiben kiteljesedhetünk, amivel bevégezhetjük küldetésünket, ideje cselekedni! Egy érdekes technikával rájöhetünk, merre kellene mozdulnunk. Fogjunk egy papírt, és osszuk három oszlopra. Írjuk fel az oszlopok tetejére: mi jó? Mi nem jó? Mi hiányzik? Majd ücsörögjünk a papír felett egy darabig anélkül, hogy különösebben járatnánk az agyunkat. Igen, csak nézzünk ki a fejünkből, bambuljunk, és hagyjuk, hogy gondolataink szabadon áramoljanak, ne kapaszkodjunk bele egyikbe sem. Lassan régi emlékek, álmok, tervek kerülhetnek felszínre, amik által rájöhetünk, merre tartsunk. Írjunk le mindent, még az irreális gondolatokat is, ugyanis nem tudni, a végső kép mit mutat majd. Ha teleírtuk a papírt, tegyük le, és egy napig hagyjuk ülepedni érzéseinket – másnap olvassuk újra, és lássunk neki a tervezgetésnek, hogy hogyan valósíthatjuk meg küldetésünket!

A témával Gyermekkori álomból valóság címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül mai adása, 17:10-től. Vendégeink lesznek Légrádi Márk, Regös József és Molnár Ákos, valamint meglepetésvendég is érkezik a stúdióba.

A tegnapi adást itt nézhetjük vissza!