Siker

A mondat, ami minden gyereket felszabadít: „megvédheted magad, ha bántanak!”

Miért lehet szüksége egy gyereknek önvédelmi edzésekre? Például mert mindig ő a célpont a suliban. Vagy mert egyedül jár haza, és ettől nagyobb biztonságban érzi magát ő is, a szülei is. Vagy egyszerűen csak azért, mert rengeteg az energiája, és jólesik neki néhány óra intenzív fárasztás.

Nemrég ellátogattunk egy női önvédelmi oktatásra, ahol a lányok különféle technikákat sajátítottak el annak érdekében, hogy a nőkkel szemben leginkább előforduló támadási helyzetekben magukat megvédhessék. Már akkor szóba került, hogy Ildikóék gyerekeknek is tartanak hasonló foglalkozásokat, most pedig megnéztük, mit is tanulhatnak az ovisok vagy a kisiskolások, ha önvédelemről van szó.

Az alapmozgások a tanuláshoz is fontosak

Heti két napon kicsit nagyobb a zsivaj és a kezdeti káosz az edzőteremben, ahol Kovács Ildikó önvédelmi instruktor és csapata az edzéseket tartja. Hétfőn és szerdán vannak ugyanis a gyerekcsoportok, előbb az ovisoknak, majd a sulisoknak. Tíz-tizenkét fő aranyos tornasorba rendeződve, ahogy a komoly vagy kevésbé komoly feladatokra várnak. Kúsznak, másznak, versenyt futnak, egymást húzzák vagy éppen tolják, teljes erőbedobással – és nem is sejtik, hogy közben mennyit erősödnek, milyen látványosan javul az eséstechnikájuk, fejlődik a mozgáskoordinációjuk.

Az ovisoknál a játékos mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék fejlesztése a cél a foglalkozások alatt – mondja Kovács Ildikó önvédelmi instruktor. – A kúszás például kisbabakorban sok gyereknél kimarad, ami később akár tanulási problémákat is okozhat, hiszen a mozgáskoordináció egy lépcsőfokát kihagyják. Az óráinkon sokat kúsznak-másznak a gyerekek, az alapmozgásokat a saját testsúlyukkal gyakorolják – ezek már erősítő gyakorlatoknak is nevezhetőek, és az önvédelemben is tudják kamatoztatni. Vagy például egymás tolása-húzása, ami játékos formában végeztethető, szintén erősítő gyakorlatnak számít. Egy olyan szituációban, amikor elkezdik rángatni az oviban-suliban a gyereket, jobban tudja kezelni a helyzetet, hiszen megtanulta nálunk, hogyan ne veszítse el az egyensúlyát.
Iskoláskorban a feladatok értelmezésében már tovább tudunk lépni. Például ha a táskáját rángatják, akkor az előbb említett rángatós egyensúlyfejlesztő gyakorlat segít neki abban, hogy megtartsa magát, ne essen el, meg tudjon fordulni, és ellökni azt, aki őt rángatja. Ennél a korosztálynál természetesen már jobban rá tudunk koncentrálni az erősítő gyakorlatokra. De mindkét korosztálynál a korának megfelelő váltóversenyekkel, akadályversenyekkel, kötélhúzással, toló-húzó feladatokkal dolgozunk.

Fotó: Kerepeczki Anna

Fotó: Kerepeczki Anna

Jönnek majd a sikerélmények is

Ildikó meséli, hogy idővel a gyerekek és a szülők is hozzák a történeteket, hogyan tudják hasznosítani a nálunk tanultakat főként az iskolás korosztályban. Van például egy tanítványuk, akit az anyukája éppen azért iratott be hozzájuk, mert félénk, visszahúzódó természet volt, akit emiatt hajlamosak voltak megtalálni a suliban a piszkálódásokkal. Néhány hete boldogan mesélte a kisfiú és az anyukája is, hogy a legutóbbi ilyen esetnél már nem ő maradt alul. Kivédte az ellene irányuló mozdulatot, demonstrálta az erejét, és ezzel bebizonyította, hogy meg tudja védeni magát. Ettől az egy alkalomtól máris megváltozott a megítélése az iskolai közösségben, és nem ő maradt az állandó célpont.

Engedélyt kapnak az önvédelemre

A gyerekeknél fontosnak tartjuk kiemelni, hogy nem kezdeményezünk verekedést, de ha őket bántják, akkor védjék meg magukat –folytatja Ildikó. – Mivel feltételezzük, hogy a gyerekek közötti civakodások nem durvulnak el annyira, mint egy felnőtt-támadás esetében ahol a kifejezett ártó szándék a cél, ezért itt arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a gyerekek képesek legyenek ellökni a másikat és megvédeni magukat. De nem tanítjuk a felnőtteknél kötelező megrúgom-megütöm-szaladok tematikát.
Nagyon fontos és számukra felszabadító a gyerekeknél az a tudat, hogy megkapják tőlünk is azt az engedélyt, ami így szól: megvédheted magad, ha bántanak! Egészen más hatása van annak, ha ilyen szervezett körülmények között készítjük fel őket mentálisan is erre a tudásra, mint ha ‘csak’ otthon hangzik el ez a mondat a szülők szájából – mert elhangzik, nyilván minden családban, de itt kézzelfogható szituációkat, modelleket és forgatókönyveket kap hozzá. A példaként felhozott kisfiú esetében is bár az edzések előtt is mondta otthon neki ugyanezt az anyukája, annak hatására lett bátor, hogy lejár hozzánk a foglalkozásokra. Mint más harcművészeti ágaknál, itt is fegyelmet tanítunk, a szabályok betartását, koncentrációt, keretet adunk az edzéseknek, és megmutatjuk nekik, hogyan tudják levezetni a fölösleges energiáikat. Az már csak hab a tortán, milyen jól alszanak az edzések után esténként…