Te + Én

Elvált apaként könnyebb, mint egyedülálló anyaként?

Gyerekkel válni és újra párt keresni nem olyan megbélyegzett dolog ma, mint néhány évtizeddel korábban. A nemek megítélése természetesen nem azonos, válás után a férfiaknak sokkal jobbak az esélyeik, mint a nőknek.

Egy zátonyra futott kapcsolat vagy válással végződő házasság nem különösebben botránkoztatja meg a társadalmat, a rövid távú csámcsogás után mindenki elfelejti a dolgot – kivéve az érintetteket, pláne a gyerekeket. Sok a válás és kevés az esküvő, ez van. Ennek következtében változott a családmodell is az elmúlt évtizedekben, megismertük a patchworkcsalád kifejezést, és az általános iskolákban az alsó tagozatos gyerekek között már több az elvált szülők gyermeke, mint a teljes családban élőké. Foglalkozzunk most kicsit azzal, milyen esélyekkel indul újra a párkeresés boldog-boldogtalan útján az, aki gyerekkel a kézben lép ismét a sárga köves útra.

Fotó: iStock.com/monkeybusinessimages

Fotó: iStock.com/monkeybusinessimages

„Csomag is van, jó lesz így?”

Egy magyar szociológus páros, Murinkó Lívia és Szalma Ivett érdekes témát boncolgatott egyik tanulmányában. Véleményük szerint jóval nagyobb esélyük van a gyermeküket egyedül nevelő apáknak arra, hogy párt találjanak, mint a nőknek, mert az egyedülálló apák társadalmi megítélése pozitívabb. Miért? Több szempontból is.
Egyrészt, mert a társadalmilag elfogadott idősebb férfi, fiatalabb nő felállásban a férfinak jóval több lehetősége van akár évtizeddel fiatalabb, még gyermektelen, alkalmazkodóbb nőt találni. Mert a nők szemében egy férfi, aki gondoskodik a gyermekéről, inkább tűnik kiemelkedően pozitív tulajdonságnak, míg ugyanez a nők esetében teljesen természetes és elvárt dolog. És mert ugyan már itthon is elterjedt a megosztott szülői felügyelet, a hazai családmodellben többnyire még mindig nagyobb szerepet vállalnak az anyák a gyermeknevelésben, mint a férfiak. Amennyiben egy válás után az apa csak a hétvégi apuka szerepét tölti be, úgy a gyerekneveléssel járó kötöttség, feladat és stressz óhatatlanul is az anyára hárul – függetlenül attól, hogy a helyzet miért alakult így. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a sok-sok válás, karrierépítés, egyenjogúság, girl power és miegymás ellenére a legtöbb magyar családban még mindig a férfi hozza a pénzt, a nő meg neveli a gyereket. És ez a felállás a válás után is csak annyiban változik, hogy a férfi keresi ugyanazt a pénzt, a nő pedig neveli a gyereket, ÉS próbálja valahogy átvenni a pénzkereső szerepét is, ami így extrém terhet ró az anyára mentálisan és fizikailag is. (Most nem a fővárosi, felső középosztálybeli, közép- vagy felső vezetői rétegről beszélek.) Példákat persze mindenki tud mondani ezek alátámasztására, és megcáfolandó is, de én most a nagy magyar átlagról és családmodellről beszélek.

Fordítva már nem olyan fényes

Egyedülálló anyaként többnyire a követezőkkel találják magukat szembe a nők: a fiatal (huszon-harmincas) elvált anyukák a potenciális férfi korosztály szemében „macerásnak” tűnnek, mert e korosztályban még bőven akad gyermektelen egyedülálló nő is. Egy eddig egyedülálló férfi joggal nem akarná a megkeresett fizetése jelentős részét olyan be nem tervezett kiadásokra költeni, amelyek más gyerekével együtt járnak – költené inkább a sajátjára. Két gyerekkel való válás után az új kapcsolatban vállalt közös gyermek már nem mindig egyértelmű.

Fotó: iStock.com/ monkeybusinessimages

Fotó: iStock.com/ monkeybusinessimages

Egyedül minden nehezebb

A két szociológus három nemzet (Norvégia, Franciaország és Magyarország) szociálpolitikáját összevetve a következőket állapította meg: leginkább a norvég modell törekszik a tényleges munkamegosztásra a gyereknevelés terén válás előtt és után is. Ott az a cél, hogy az apák minél inkább kivegyék a részüket mindennemű gyermekgondozásból. A franciák inkább a munkaerőpiaci visszatérést támogatják, hogy az anyák ne váljanak tejesen esélytelenné a szülést követően. Itthon elsősorban az a cél, hogy az anyák minél többet együtt lehessenek a gyerekeikkel, ez azonban jelentősen hátráltatja a későbbi ismételt munkába állásukat (gondoljunk csak bele, 2-3 gyerek szülése egymás után már akár kilenc év kiesést eredményez!). Bár a válás utáni közös gyermekfelügyelet itthon is egyre gyakoribb, ez nem minden család esetében kivitelezhető és szerencsés.