Egészség

Úszás, boksz, foci? Mit sportoljon az óvodás gyerek?

A sportot már fontos kicsi korban megszerettetni a gyerekkel. Éppen ezért jó, ha már az óvodában elkezd valamit rendszeresen űzni a csemete. Igen ám, de milyen sport legyen az, ami megszeretteti, és nem elveszi egy életre a kedvét a testmozgástól? Nagy rajtunk, szülőkön a felelősség ezen a téren (is), éppen ezért anyukákat kérdeztünk, ők hogyan választottak.

A legtöbb óvodában bevett szokás, hogy a kiscsoportosok még semmilyen különórán nem vehetnek részt, ennek okára Annamária világít rá: „Az én nagyobbik fiam most volt kiscsoportos, nagyon elfárad a nap végére, éppen ezért, amíg ő maga nem akar különsportra járni, mi nem erőltetjük.” Ennek ellenére vannak olyan intézmények, ahol például heti kétszer, délelőtt ovifocira járhatnak a gyerkőcök. Katáéknál a közeli FC edzői jártak az óvodába focit oktatni: „A legügyesebbeket elvitték a klubba játszani” – mondja Kata, egyből rávilágítva arra, hogy az edzők ilyenkor nemcsak oktatni járnak át, hanem megtalálni a jövő lehetséges focistáit.

Fotó: iStock.com/FamVeld

Fotó: iStock.com/FamVeld

Katáék egyébként praktikussági okokból választották az ovin belüli focit: „Fontos szempont volt a választásnál, hogy milyen különórák voltak adottak az oviban, azok közül választottunk, hisz minden szempontból könnyebb volt a napirend így. A mi ovinkban foci, néptánc és torna volt, így a focira esett a választás, de ha őszinte akarok lenni: egyik sem való az én fiamnak.” Később a fiúnak elege is lett, nem is annyira a fociból, mint inkább a közegből, ezt az anyukája is megerősíti: „Egyáltalán nem volt benne tehetséges, inkább a barátok miatt járt, ha már valamit muszáj volt sportolnia. Sok múlik az edzőn. Ezek az edzők a tehetségeket vadászták és nem igazán foglalkoztak és finomkodtak a kevésbé tehetségesekkel. Azzal sem foglalkoztak, ha az ügyesebbek és nagyobbak csúfolják a kicsiket.”

Kata fia ma már iskolás, és megtalálta a jelleméhez, alkatához leginkább passzoló sportot, aikidózik, nagyon szereti, de ehhez persze az edző jelleme is hozzájárul: „Az edzőjük egy szuperfigyelmes, szuperigazságos és egyben kellően szigorú ember.” Azt, hogy a kicsik sportolásánál mennyire fontos a jó pedagógus, ha lehet még fontosabb, mint az, milyen sportot is oktat, Zsuzsa is megerősíti, akiknél az úszás került egy időre parkolópályára: „Dani, a fiam kicsit nehezen kezeli az új helyzeteket, és első alkalommal ellenállt, az edző meg kiültette a padra, és nem foglalkozott vele – vérbeli pedagógus. Itt abba is hagytuk, majd később újra próbáljuk.”

Iliék kislánya az úszást választotta az oviban, aminek Iliék örültek. „Minden héten egyszer hozták-vitték őket az oviból napközben úszni, így nekünk nem jelentett többletszervezést. Örültünk, hogy ezt választotta, hiszen fontosnak tartjuk, hogy tudjon úszni, és szerezzen vízbiztonságot.”

Fotó: iStock.com/naumoid

Fotó: iStock.com/naumoid

A legtöbb kislány, legalábbis mi azt tapasztaljuk, szívesen választja a balettot, ami a legtöbb oviban elérhető. Hogy miért szeretnek a kislányok balettozni? Mert szép, királylányos ruhákban lehet zenére mozogni, a szülők persze, ahogyan Anikó is látják a pozitív hozadékát: „Szerintem a tartás és a ritmusérzék, a finom mozgások miatt jó. Szívesen választottam volna még neki a néptáncot, de külön emiatt nem akartunk eljárni. Majd talán ősztől a suli mellett.”

Szerencse, amikor a sportválasztás, a jó oktató, a sportóra elérhetősége a gyerek tehetségével is összecseng, tehát minden a helyén van: „Vivi ügyes a balettban, de nem fergeteges tehetség. Egyelőre az a lényeg, hogy élvezze. Azt gondolom, később is a kedvtelés lesz a fontos. Nem örülnék, ha versenysportoló lenne valamelyik gyerek” – mondja Anikó.