Egészség

Okostelefon egész nap, fájdalom egész este

Az ínhüvelygyulladás nem új betegség, de a modern kor hozzájárult ahhoz, hogy elterjedjen. A mobiltelefonunkkal szinte folyamatos kapcsolatban élünk, az irodában pedig a billentyűzet és az egér veszi igénybe a kezünket. Így nem csoda, ha egyre gyakrabban jelentkezik a fájdalom is.

Sokat hallottunk már erről a betegségről, de mégsem tudjuk, mi is az valójában. Ínhüvelygyulladásról akkor beszélhetünk, amikor maga az ínhüvely, amelyben az inak futnak begyullad. „Legtöbbször túlterhelés esetében következhet be, akár irodai vagy fizikai munka esetében is” – magyarázza dr. Podlovics Ágota reumatológus. „Ugyanakkor néha előfordulhat, hogy egy gyulladásos betegség részjelensége.”

Fotó: iStock.com/psphotograph

Fotó: iStock.com/psphotograph

A hirtelen fellépő fájdalom maga a tünet

A betegség kortól és nemtől függetlenül bárhol és bármikor jelentkezhet. Bár régebben inkább 30 éves kor fölött jelentkeztek a panaszok, ma már a fiataloknál sem ritka jelenség az ínhüvelygyulladás.
„Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a betegek többsége hölgy, az életkorukat tekintve pedig egyre fiatalabbak” – mondja a szakember. „Persze vannak férfiak is a betegek között, de alapvetően a gyengébb női kéz az, ami hajlamosabb az ínhüvelygyulladásra.” Ha valakinél már jelentkezett egyszer, akkor nagyobb eséllyel fordul elő később is, tehát növekszik a hajlam.

A hirtelen fellépő fájdalomnál nem gondolunk egyből az ínhüvely károsodott állapotára. Tipikus panasz az ínhüvelyt érintő fájdalom és duzzanat, ami leggyakrabban a kezünkön és a csuklónkon jelenik meg.
„A fájdalom az, ami felhívja rá a figyelmet. Külső elváltozás nagyon ritkán látszik. Esetleg a csukló, vagy a csukló feletti rész megduzzadhat és nyomásérzékennyé válik. Külsőleg azonban szembetűnő elváltozás az esetek többségében nem látszik. Néha ropogó hangot adhat ki, de egyéb, rendkívüli tünete nincs.”

Fotó: iStock.com/Kikovic

Fotó: iStock.com/Kikovic

Nem csak a lábunkat kell tornáztatni

Míg régebben a fizikai munkások voltak nagyobb veszélyben, addig ma már az irodai környezet sem jelent biztonságot. „A mobilunk az életünk részévé vált. Folyamatosan a kezünkben van, tehát használat közben erőltetjük a kézfejünket. Az állandó egér- és billentyűzethasználat is veszélyforrás lehet” – magyarázza a szakember. Mivel a fájdalom rendkívül kellemetlen, ezért fontos, hogy megelőző lépéseket is tegyünk. Azt szoktam javasolni, hogy félóránként vagy legalább óránként mozgassuk át a kezünket és a csuklónkat. A lényeg, hogy szüntessük meg a monoton pozíciót. Figyeljünk a jó alátámasztásra, tehát ne a levegőben lógjon a könyökünk. Léteznek olyan egérpadok, melyek emelve és fixen tartják a csuklót, érdemes ilyet is beszerezni otthonra és az irodába is.”

Hiába vagyunk elővigyázatosak, túlzott megerőltetés esetén a baj így is megtörténhet. Évekkel ezelőtt elviselhetetlen fájdalom esetén az orvosok be is gipszelték a sérült végtagot, de ma már nem merészkednek ilyen messzire. „Ha már bekövetkezett a baj, akkor a legfontosabb, hogy minél többet pihentessük a fájó testrészt. Éjszakára is érdemes sínbe tenni, befáslizni, napközben pedig gyulladáscsökkentő krémekkel kenegetni. Beszerezhetünk tépőzáras rögzítősíneket, melyekkel könnyű bánni, de ha a panaszok nem szűnnek meg, akkor a fizikoterápia is szóba jöhet.”