Konyha

A zöld életmód a konyhában kezdődik

Ha környezetvédelemről és energiafelhasználásról beszélünk, legtöbbünknek a rezsi, az autók kipufogógáza vagy az óceánok műanyagtartalma ugrik be, pedig a zöld életmód a konyhában kezdődik.

Rengeteg energia megy el az ételkészítésre

Most nem az otthoni főzésre gondolunk, hanem a hétmilliárd embernek készülő rengeteg élelmiszerre. Az ipari forradalom előtt még létezett egy természetes körforgás. A Nap sütött, az eső esett, híztak a mezők, legeltek az állatok, volt gabona és hús, a búzát malomban őrölték, amit a víz vagy a szél hajtott, a sparheltet tűz melegítette, a napsütés aszalt, a só vagy az állati zsír tartósított. Hosszan tartó, fáradságos munka árán ugyan, de élelmiszereink előállításához megújuló energiaforrásokat használtunk. Ma már, amikor minden gyárakban készül, a földeket műtrágyával szórjuk, és benzinmotoros gépekkel műveljük meg, 1 kcal energiatartalmú élelmiszer előállításához 0,7 kcal energiát használunk el, nem is beszélve a műanyag csomagolópapírok környezetszennyező hatásáról.

Fotó: iStock.com/NicoElNino

Fotó: iStock.com/NicoElNino

Mi lesz így húsz év múlva?

Az élelmiszergyártás tovább dübörög a lehető legkorszerűbb és legkörnyezetszennyezőbb módon, hiszen egyre többet kell termelniük: bolygónk lakossága folyamatosan nő, harminc év múlva már kilencmilliárdan leszünk. Ahhoz, hogy ennyi embert etessünk, az eddiginél is több élelmiszert kell gyártanunk. Ha minden így marad, a környezetszennyezés nemhogy csökken, de tovább nő minden évben. Néhány országban, közösségben már megpróbálnak tenni ez ellen. Az Európai Unió például 2020-ra húsz százalékkal tervezi csökkenteni az élelmiszerlánc forrásfelhasználását. Sokkal kevesebb vízfelhasználással és károsanyag-kibocsátással is lehetne ételeket gyártani, ahogyan a csomagoláson is lehetne változtatni. (Franciaországban nemrég tiltották be a műanyag zacskók használatát.)

Mit tehetünk mi?

A gyárak nagy része külföldön működik, innen szinte semmi beleszólásunk nincs abba, mi történik a nagyvilágban – gondolnánk. A változáshoz azonban az is elég, ha minden egyes ember elkezd környezettudatosabban vásárolni, fogyasztani: sok kicsi ugyanis tényleg sokra megy. Kezdetnek csökkentsük a háztartás vízfogyasztását! Gyűjtsünk esővizet a kert locsolásához, illetve a vécé leöblítéséhez! Gyűjtsük össze a mosakodás, fürdés után fennmaradó szürke vizet, amit meginni már nem lehet, de a fertőzés veszélye nélkül még kiválóan alkalmas felmosáshoz, mosáshoz, öblítéshez, öntözéshez, kocsimosáshoz!

Így spóroljunk a vízzel a konyhában

A mosogatóba tegyünk bele egy nagyobb tálat, lavórt, és abba fogjuk fel a zöldségek, gyümölcsök megmosása után fennmaradó vizet. Szerezzünk egy esővíztároló tartályt, amibe folyamatosan beleöntjük a szürke vizet! A mosogató csapjára pár száz forintért kapni gyöngyöztetős szórófejet, ami levegőt kever a vízsugárhoz, és akár harmadával csökkentheti a felhasznált folyóvíz mennyiségét.

Ha már egy-két gyerkőc is van otthon, érdemes mosogatógépet venni, mert lényegesen kevesebb vizet fogyaszt, mint a kézi mosogatás.

Fotó: iStock.com/mythja

Fotó: iStock.com/mythja

Okosan vásároljunk!

Ha megtehetjük, vegyünk lebomló, újrahasznosítható csomagolású, bio élelmiszereket, vagy válasszuk az ellenőrzött előállítási technológiával készült termékeket! Csak annyit vásároljunk, amennyit meg is eszünk! Hiába olcsó valami, ha felhalmozzuk, és otthon ránk romlik, dobhatjuk ki. A maradék zöldséget, gyümölcsöt fagyasszuk le, vagy készítsünk belőle fagyit, szörpöt, mártást a holnap ebédhez, a felesleges pékárut szellős helyen szárítsuk meg, és daráljuk le zsemlemorzsának! A felesleges, még fogyasztható élelmiszereket adjuk oda a rászorulóknak! Elsőre sok plusz munkának hangzik, de éppúgy beépülhet a napi rutinba, mint a mostani tennivalók.